Kavarognak bennem az érzések... Sokat beszélek róla, ami végülis jó, hogy van olyan, akivel meg tudom beszélni.... Jó érzés, hogy vannak olyan emberek, akikkel tényleg lehet Róla beszélni... Tényleg nagyon szeretem... És úgy érzem nem is akarok ezen változtatni... Ő az életem, nem akarom örökre elveszíteni... Viszont nagyon unom amit velem csinál, de ezt már nagyon sokszor leírtam... Nem tudok semmit sem tenni....
Gyűlölve szeretni.... A szerelmet és a gyűlöletet nem sok választja el egymástól... És mennyire igaz... Nekem ő nagyon sokat jelent, és nagyon kötődöm hozzá... Viszont el nem tudom mondani, mennyire gyűlölöm azért, amilyen ember, és ahogy velem viselkedik... Gyűlölöm amiért nem olyan mint mások... És gyűlölöm azért, amiért nem velem van... És még azért, mert nem szeret, és nem tud megbecsülni... Nagyon fáj... Nincs ebben az egészben boldogság... Csak fájdalom és csalódás... És akkor miért is szeretem még mindig??? Nem tudom megmondani... Egyszerre mindkettő... Nem tudom, nem akarom tudni, miért van ez az egész... Csak azt akarom, hogy vagy legyek vele, vagy felejtsem el... Örökre... Nem tudok vele létezni... Levegőt sem kapok... Miért nem léphetek tovább??? Miért nem engedi??? Miért nem lehetek boldog??? Miért szenvedek még hónapok után is??? MiértMiértMiért???
Egyszer legyen vége...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése