Is she my BFF....?

Már minden elterveztem a szülinapjára... Úgy éreztem minden tökéletes, hétvégén hatalmasat buliztunk, minden fasza volt, erre nem össze veszik velem, és elkezd bunkózni...? Egy olyan pici dolgon, amit normálisan is meg lehet mondani az embernek, de ha valakivel baja van, akkor azt rajtam vezeti le.. Mert rajtam lehet... Most nem beszélünk, fáj ez az egész... Nekem fáj, hogy Ő Cs.-t mondja legjobb barátnőjének... Neki az fáj, hogy én V.-t nevezem annak... És ő csalódik bennem...? Sosem voltam elég jó neki, mindig belém kötött, hogy én picsa vagyok... Ha szeret, elfogad, ha még kicsit picsás is vagyok, de én ezért küzdöttem, hogy az emberek figyeljenek rám, és ne legyek szürke kisegér... Azt akartam, hogy ha végig megyek az utcán megnézzenek az emberek... És mostanában már ez fordul elő többet... De neki ez nem tetszik... Ha nem tetszik, így járt... Folyton elmondta a titkaimat másoknak... Mindig meg akarta mondani mit csináljak, kivel, hol, és mikor... Remélem, így jobban érzi magát... És így kiteljesedik az élete... Annyira megalázónak érzem ezt az egészet... Megalázottnak érzem magam teljesen... Tönkre tesz.. Szedem a gyógyszereim, nem tudok aludni, fáj minden, nincs elég gondom, de neki persze bele kell rondítania az életembe... Egész nap ezen rágódom, és tudom, hogy ő le sem szarja... És még most is csak fájdalmat akar okozni... Mert ha nem vele vagyok, akkor ne legyek senkivel... Tisztára mint egy szerelmi kapcsolat... Nekem is fáj, hogy a sárvári kis barátnőivel többet van, jobban szereti őket, és a többi... Nem kell szeretnie... Csak akkor szeret, ha valami kell... Amikor gondja volt, csak én voltam mellette... Most minden happy, most nem kellek igazán, csak ha kell valaki, akivel tud aludni... Tisztára így jön le... Nem tudom leírni, hogy mennyire fáj, és mennyire megalázó, és kajak úgy érzem, hogy nekem kéne bocsánatot kérnem... Pedig nem, unom már, hogy mindig másra van rákenve, ha valami történik, vállalja, vagy befejeztem.. Remélem boldog lesz nélkülem is....